„Szerelmes görögök” a Nap Király udvarában

Thomas-Louis Bourgeois: L’Amour et Psiche – Cantate IIII. a deux voix sans simphonie
Marin Marais: Részletek az Alcione c. operából
(dramatizált hangversenyszerű előadás)

A művekről:

Thomas-Louis Bourgeois: L’Amour et Psiche – Cantate IIII. a deux voix sans simphonie Mint a híres kamarakantáta komponisták, Bourgeois is ötvözte az általános francia és a divatos olasz komponálási stílust. Az olasz da capo-s formában megjelenít számos a versekben lévő tipikus francia verbális kifejezést, melyek „zenei illusztrációként” visszaköszönnek az énekszólam mellett a kísérő dallam és basso continuo hangszerekben is. Gazdagon és frekventált helyeken használja a viola da gambát, mely igen népszerő hangszer volt a barokk Franciaországban.

Marin Marais: Részletek az Alcione c. operából A mitológiai Ceix és Alcion történetét dolgozza fel operájában. A korokat átívelő szerelem téma itt is megjelenik Marais művében, mely természetesen a drámák sajátosságainak megfelelően beteljesedetlen marad. A szerző a barokk szokásaihoz igazítja az opera történetét, melynek végén megnyugtató kórust és chaconne -t komponál a minden szereplőt felvonultató záró tánchoz.

Tipikus francia zene, mely az érett barokk egyik legszebb példája. Csodálatos francia ouverture-ök és szokásos tánctételek kapcsolják össze a különböző történeti részleteket. Az opera fináléjában a chaconne a színpadra állítás során rengeteg lehetőséget biztosíthat a koreográfiának.

A zeneszerzők

Thomas-Louis Bourgeois (1676-1751)

1700 -1705-ig Toulban és Strasbourgban templomi orgonista, majd ezt követően a párizsi Királyi Zeneakadémia énekese, ill. énektanára. Ekkor publikálja az első kompozícióit, egy kötetet kamara kantátákból valamint két ballet operát. 1721-tol a brüsszeli Théâtre de la Monnaie - ben kap megbízást, de a színház tönkremegy. Ezért a hágai Francia Színházba szerződik, majd a Rameau által alapított Dijoni Zeneakadémia énekese annak bezárásáig. Visszatér Párizsba megint színpadi zenéket komponálni színházak számára. Ezen kívül komponált még kamarazenéket, melyek mind a feledés homályába vesztek; motettákat, amiket az utókor igen nagyra értékelt. Két kötet kantáta jelent meg a Fuzeau párizsi kiadó gondozásában, facsimile kiadásban. Műveiben érződik a kiemelkedő komponista kezeinek nyoma. Zenéjében ötvöződik a líra a hangszeres és énekes virtuozitással. Kiválóan társítja kantátáiban a feldolgozott szövegekhez a zenét, melyek így a franciául kevéssé, v. egyáltalán nem tudó hallgatónak is maradandó élményt tudnak nyújtani.

Marin Marais (1656-1728)

Francia zeneszerző és gambavirtuóz Párizsban született. május 31-én. A Saint Germain l'Auxerrois-i kórusiskola növendéke volt, ahol nagybátyja anyagi segítségével tanulhatott 1667-ig. 1672-ig a városban maradt, ahol Francois Chaperon és Sainte -Colombe kiváló zenei oktatásában részesült. Gambatanárát már hat év tanulás után felülmúlta, így 1675-től a Lully által irányított párizsi Opera zenekarába nyert felvételt. 1679-től a királyi udvar zenésze lett, s zeneszerzést tanul Lullytől. Első, gamba műveket tartalmazó publikációját 1686-ban adta ki. Később motettákat is komponált, de elsősorban a hangszeres zenét és a drámai műfajokat kedvelte. 1706-ban előadták első színpadi művét, az Alcyone -t.

A francia barokk egyik legmeghatározóbb alakja. Művei meghatározók voltak az európai gamba zenére. Hatása érezhető a Németalföldi mesterek műveiben is. Játéka már 1a XVII. század vége felé külföldön is ismertté vált. Elsősorban hangszere komponistájának tartják mai napig, pedig motettáin kívül négy operát is komponált.

A korabeli témaválasztási szokások

A korábbi korok fő témaválasztásai általában két súlypontra helyezhetők, az egyházi és világi kompozíciókra. Természetesen az egyházi az Ó- és Újszövetséget, szentek életét, ill. a kereszténységez kapcsolódó témákat dolgozza fel. A világi inspiráció már több lehetséges témára oszthatja fel a rendelkezésre álló palettát: mitológia, egyéb történelmi tevékenység, szerelmi történetek, természeti jelenségek megzenésítése. A témaválasztás gyakorlata országonként is változhat. Itália, Francia ország gyakrabban nyúl a világi témákhoz, ezen belül az olaszok a kortárs szerelmes költészethez, míg a franciák inkább a fennköltebb görög mitológiához. A korabeli Német ország komponistái hamarabb merítenek bibliai témákból, az egyház ihletéséből. Melyekre a magyarázat kézenfekvő. Itália dél európai ország más vérmérséklettel, a Franciák királyaik által dotált művészete, ill. a 30 éves háború borzalmas emlékeinek hatása a Németekre.

A görög mitológia szerepe a francia barokkban

A francia barokk színpadra komponált műveiben uralkodó szerepet kapott a görög mitológia. Az udvar – saját szórakoztatására – a művészeteket nagymértékben támogatta. A nagy színpadi alkotások és kisebb társaik a kantáta ciklusok hatalmas számban jelennek meg a királyi udvarban. (Lully, Marais, Rameau, Charpantier, Bourgeois, Monteclair, stb. művei). A barokk operák kifejezetten hosszú művek, koruk előadói apparátusához képest igen nagy előadói apparátussal. Ennek ellenére zeneszerzők – akármilyen hosszúra is nyújtották a műveiket – akkor sem tudják az egész prózai mű összes cselekményét – amin a libretto alapult – a zenében minden esetben visszaadni. De bízhattak benne, hogy a művelt arisztokrácia, aki hallgatta a színpadi műveket, a hiányzó részleteket, kiegészíti saját emlékeiből. Ezért a kantátákban (rövidebb történeteket elmesélő „színpadi” művek) – mely e hangverseny tervezet témájának gerincét is adja –a zeneszerzők csak a fontosabb, súlyponti elemeket komponálták meg, támaszkodva a közönség „tárgyi” tudására.

Művészeti adaptáció

Mivel az előttünk járó két század művészete az első, ami foglalkozik a korábbi korok hagyatékának reprodukciójával, ezért nem lehet elvárni a közönségünktől ugyanazt a mű- és stilisztikai ismeretet, min 300 évvel korábbi publikumtól, mikor a korábbi évszázadokban csak az adott kor maximum 30-40 év kompozícióit kellett ismerniük és érteniük. Ezért igyekszünk a fordítások elkészítésén kívül egy narrátor segítségével bemutatni a hangversenyen a művekből „hiányzó”, de mégis fontos részleteket. A narrátor közreműködésével lesz egy prózában és két zenében, a zenével mesélő „narrátor” is, akik így két oldalról tudják megragadni a hallgató-néző figyelmét, élvezhetőbbé téve a zene hallgatását.

Előadók:

• Tóth Zsuzsanna – szoprán
• Hegyi Barna – kontratenor
• Frech’ Zoltán – narrátor
• és a Custos Consort
• Vitárius Piroska – barokk hegedű
• Regős Júlia – viola da gamba
• Borsányi Márton – csembaló
• Szászvárosi Sándor – viola da gamba

A koncert eszközszükségletéről

Helyigény:

• Szokványos színpadméret
• 6 db. támlátlan szék

Tiszteletdíjak együttesen: 210 000.- + ÁFA

Útiköltség: 2 gépkocsi